Következő

Érzem, hogy hív egy világ
Hol élnek még csodák
Érzem, hogy hív egy idő
Hol lehetsz még vakmerő

Lelkem olyan, mint a sasmadár
Ki messze, fent az égben száll.
Szabad, mint pusztában a szellő
De bús ketrecben elenyész ő.
Lehet bár arany, de zár marad a zár
És idebenn engem csak a bús halál vár.
Olyan vagyok, mint az eleven tűz
Zabolátlan, mindenkit elűz.
Elvágyom innen régesrég
De oly sok béklyó köt engem még.

Érzem, hogy hív egy hely
Nekem élnem ott kell.
Érzem, hogy hív valaki más
Csodálatos, vad varázs.

Lángol bennem az ősi láng
Tűzben forog a világ.
Olyan vagyok, mint a tenger
Nem állít meg senki ember.
Arany, ezüst, csodás ékszer
De nekem csak a szabadság kell.
Olyan vagyok, mint a lüktető föld
Mely várfalat és igát ledőlt.
Elszállok én innen még
Nem köt majd a kötelék.
Nem állít meg béklyó és vas
Szabad leszek, mint a nagy sas.

Érzem, hogy hív egy világ…
Érzem, hogy hív egy hely…