Mikor gyermek voltam,
néztem a rohanó embereket,
S tűnődtem: vajon hova,
miért mennek?
Néztem a bölcselkedő
nagyokat,
S nem értettem, én miért
nem tudok ilyen szépeket és nagyokat?
Néztem, mit tesznek a
többiek,
S gondolkodtam, én vajon
mit tehetek?
Többé már nem vagyok
gyermek,
De nem tudom, az emberek
hova mennek.
Nem tudom, hogyan mondjak
nagyokat.
S nem tudom, a dolgok,
miért vannak.
Csak azt tudom, hogy nem
tudom,
Pedig mindig ezen
gondolkodom.
2005-2006 között