Ő suttog a szélben,
Ha magányosan hallgatom.
Ő cirógat a fényben,
Ha ülök a padon.
Ő néz rám a vízből,
Ha állok a parton.
Ő nevet rám a tűzből,
Ha rámeredek vakon.
Ő van a szélben, ő van
a földben,
Ő van a hegyben, ő van a
tölgyben.
Ő van a tűzben, ő van a
vízben,
Ő van a szóban, és ő
van a szívben.
Ő csitít a sötétben,
Ha megijedek kicsit.
Ő törli le könnyem,
Ha fájok már megint.
Ő ragyog a csillagokban,
Ha az ablakból bámulom.
Ő csobog a patakban,
Ha láztól égő kezemet
benne nyugtatom.
Ő van a szélben, ő van
a földben,
Ő van a hegyben, ő van a
tölgyben.
Ő van a tűzben, ő van a
vízben,
Ő van a szóban, és ő
van a szívben.
Ő lángol a színekben,
Ha nézek egy képet.
Ő lüktet a zenében,
Ha dalol a lélek.
Ő susog az erdőben,
Ha ott ér utol a
fájdalom.
Ő rikolt a hegyben,
Ha bánatomat oda kiáltom.
Ő van a szélben, ő van
a földben,
Ő van a hegyben, ő van a
tölgyben.
Ő van a tűzben, ő van a
vízben,
Ő van a szóban, és ő
van a szívben.
(Gorgarnak, mert nagyon hiányzik)
2007. III. 22-24.