Purgatórium

Ülök itt, és bámulom a telefont, mintha értelme volna.
       Várok egy hívásra, egy SMS-re, hogy rám kiáltson: „Gyere már! Kellesz!” Pedig tudom jól, nem fog jönni soha. Túl büszke hozzá. Mégis várok, egyre várok, mint megláncolt lélek a Purgatóriumban, és hiszem a megváltást. Várom azt az egyetlen egy szót „Hiányzol”, mely forgószélként söpörné el láncaimat, és felemelné lelkem az égig, hová oly’ annyira vágyik. De nem fog jönni soha. Bűnös vagyok, kinek bűnhődni kell, és büntetése az, hogy legyen reménye.
          Mint megláncolt lélek a Purgatóriumban várok, egyre várok, hogy magadhoz hívj.

Drágának